Süttői halomsírok az Interreg-Danube Európai Uniós pályázatban

Süttői halomsírok az Interreg-Danube Európai Uniós pályázatban

 

 

Öt ország húsz különféle, a kulturális örökség védelmében tevékenykedő intézményének összefogásával indult 2017 januárjában az Interreg-Danube program, amelynek célja egy tágabb régióban – a Duna és déli mellékfolyóinak környezetében – található kora vaskori (Kr. e. 8-5. század) halomsírok és magaslati telepek kutatása, helyük vizsgálata az őket körülvevő tájban. A több múzeum, felsőoktatási intézmény és turisztikai cég között az Eötvös Loránd Tudományegyetem Régészettudományi Intézete Dr. Czajlik Zoltán vezetésével a Süttő nyugati határában található lelőhely-együttesre koncentrál, a programnak köszönhetően az elkövetkező két évben itt komplex kutatásokra nyílik majd lehetőség.

A süttői határban található kora vaskori emlékekre már a 20. század első felében felfigyeltek. Legkorábban – az 1920-as, 1930-as években – a tájból vizuálisan is kiemelkedő halomsírok feltárása indult meg. Az 1970-es, 1980-as években újrakezdődő ásatásoknak köszönhetően vált ismertté az a nagyméretű, jelenleg 82 feltárt temetkezést számláló temető, ahol a sírokat nem fedték halmok, és a löszplató északkeleti felét elfoglaló, déli oldalán sánccal megerősített település. A modern munkákat Vékony Gábor, és felesége, Vadász Éva vezették. Az évtizedek során feltárt leletanyag – főként gazdagon díszített edények, kisebb számban a női viselet részét képező tűk, ruhakapcsok, néhány fegyver – az Esztergomi Balassa Bálint Múzeumba került. A tárgyak több kiállításon láthatóak voltak, jelenleg számos darab az esztergomi látványtárban tekinthető meg.

Ahogy ez a fentiekből is kitűnik, Süttő határából nem pusztán kora vaskori halomsírok csoportjai, vagy egy a korszakhoz sorolható telep ismert – a kép már az eddigi adatok alapján is sokkal komplexebb. Az Interreg-Danube program célja, hogy különféle módszerekkel ennek az összetett vaskori világnak még több elemét ismerhessük meg. Repülőgéppel a terület fölé szállva, geofizikai kutatási módszerekkel, vagy a felszínről gyűjthető kerámiatöredékek segítségével többletinformációkat szerezhetünk a lelőhely részleteire vonatkozóan.  A felsorolt módszerek mind részét képezik a 2017-2018-ra tervezett és az Interreg-Danube program keretei között megvalósuló munkának.

A nemzetközi együttműködés keretei között további horvátországi, szlovéniai, ausztriai és magyarországi régiók összetett régészeti módszerekkel történő vizsgálata zajlik. Mivel Süttőhöz hasonlóan minden esetben monumentális kora vaskori halomsírjairól vagy magaslati telepeiről ismert területeket kutatnak a régészek az együttműködés végére jól összehasonlítható eredményekre számíthatunk. Emellett a program egyik fontos célja, hogy javaslatot tegyen ezeknek a kiemelkedő, 2700-2500 éves régészeti emlékeknek a nagyközönség számára is érthető módon történő bemutatására, méghozzá abban a tájban, amelyben egykor léteztek.

 

 

/Novinszki-Groma Katalin/

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.