JELZŐRENDSZERES HÁZI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS!

JELZŐRENDSZERES HÁZI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS!

Ha Ön, illetőleg hozzátartozója életkora, betegsége, szociális helyzete miatt kiszolgáltatottá válik, akkor krízis esetén a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás a legkönnyebben elérhető mód a segítség elérésére.

A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, a saját otthonukban élő, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló,a segélyhívó készülék megfelelő használatára képes időskorú vagy fogyatékos személyek,illetve pszichiátria betegek részére az önálló életvitel fenntartása mellett felmerülő krízishelyzetek elhárítása céljából nyújtott ellátás.

A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás igénybevétele szempontjából szociális rászorult

  • az egyedül élő 65 év feletti személy
  • az egyedül élő súlyosan fogyatékos vagy pszichiátriai beteg személy
  • a kétszemélyes háztartásban élő 65 év feletti, illetve súlyosa fogyatékos vagy pszichiátriai beteg személy, ha egészségi állapota indokolja szoláltatás folyamatos biztosítását.

 

 

Polgármesteri Hivatal

IMPRESSZUM

A sutto.hu weboldal Süttő Község Önkormányzatának honlapja. E felületen minden jogot fenntart – a honlap híreit közösségi oldalakon népszerűsíti tovább. A honlap anyagai forrásmegjelöléssel felhasználhatóak. Ha pontatlanságot észlelsz az oldalon, kérlek jelezd a szerkesztőknek.

Egyházi élet

Az egyházközség és a templom története

1716-ban a történelmi körülmények tették lehetővé, hogy sok-sok évtized után újra megalapíthatja a római katolikus egyház a süttői egyházközösséget. Az első plébános Wilhelmo Welche volt. Jelenlegi plébánosunk: Tóth Bertalan, Süttő, Piszke és Lábatlan plébánosa.

Szent Ilona kápolna
A Kálvária domb elején, a Calvinische Friedhof (ma Vásártér) felett magasodik.
1748-ban Seel Ádám plébános kőből épült kápolnát emeltetett a süttői lakosok áldozatkészségéből, Szent Ilona tiszteletére. Majd 1755-ben történik róla említés, miszerint a 6 Stációból álló kálvária mellett kápolna épült.


80 év elteltével már csak üresen álló romos épületként említik. Gelsei Bíró Ferenc plébános újíttatja fel 1834-ben, és az ekkor már 12 stációt is kijavíttatja.

A következő időszakban nem megfelelő kőalap és a szakszerűtlenül javított tető miatt tovább romlik.
Nagyarányú gyűjtés után, megnagyobbítva, 1856-ban új alapon építette fel Lachmayer Ferenc kőfaragó mester.
A toronyba két harang került, a nagyobbikat , a 110 font súlyút, Bécsújhelyen Hilfer Ignác műhelyében öntötték, a kisebb 70 fontosat Lachmayer adományozta.

Ekkor kerül a Girgl Alajos által festett oltárkép a kápolnába, amely Szent Ilonát ábrázolja, kezében a feszülettel.

A kápolna falán egy márványtáblán a következőket olvashatjuk: “Der Fromme Chrilieusum zu EhrenderHelena , MDCCCLVI.”
Az első világháború ezeket a harangokat sem kímélte meg. Újra csak 1925-ben kondulnak meg, újraöntésük után.
A második világháborúban a tető megsemmisült, a tornyot ellőtték, ablakok, ajtó tönkrement.
Legutóbbi felújítása 2001-ben befejeződött. Ma régi szépségében látható.

Szent Lipót templom
1732-ben a régi kápolna kibővítését gróf Esterházy Imre hercegprímás kezdeményezi. Az átépítés során a szentély boltívesre készül, a hajó stukatúros, vakolt mennyezetű, tetőzete zsindely. Külön harangtornya nincs, a 3 harangja fából készült haranglábon van elhelyezve.

Felszerelése is teljes, van kórusa orgonával, két oltára, padjai, szószéke.


Az orgonát 1715-ben Eberhard Antal készítette Hainburgban. A nagyharangot 1746-ban Lissiack János öntötte Esztergomban, a másodikat Putere János Budán 1727-ben Öntötte. A harmadik évszám és felirat nélküli.

Az 1770-es években olyan rossz állapotba kerül az épület, hogy újjáépítése halaszthatatlan. Batthyány József hercegprímás utasítására teljesen lebontották, s új alapra készült el a templom 1778-ban.


A barokk stílusú templom fő méretei:

A torony magassága: ~23 m

A templom hosszúsága: ~32 m

Belső mérete: 28×11 m

Belső magassága: 12 m

Alapterülete: 300 m 2


A főoltár késő barokk stílusban, süttői vörös márványból készült. Koporsó alakú alsó asztalból emelkedik ki az oltárfal közepén a tabernákulum.
A főoltárkép Ausztriából származik, eredete homályba vész. Az olajjal festett vászonképen Szent Lipót felhőn lebegve látható, miközben két arkangyal, puttók segítségével emelik az égből jövő sugárnyaláb irányába.

A templom dísze a süttői vörös márványból készült keresztkút. Négyzetes alapon, ovális rajzú oszlop gyűrűjén, kettős árkád motívumsorral, rajta széles ovális barokk sormintás medence. A talpazaton gótbetűs felirat: “Im Jahr 1781”

1781-ben a torony négy oldalán vízóra szerkezetet helyeznek el, amely ebben a korban is drága ajándéknak minősül.
Az első világháború idején a harangokat hadicélokra elvitték. Csak 1925-ben kerülnek új harangok a toronyba, amelyeket Szlezák Antal Budapesten önti.

1944. december 24-én kezdődik a falu bombázása. A robbanó és gyújtó bombák hatására megsemmisül a tetőszerkezet nagy része, tönkremennek az ablakok is. A márvány főoltár felrobbant. 1945. március 27-én indul meg az ideiglenes helyreállítás. A templom megújítása azóta folyamatosan folyik, pl. 2004-ben készült el a sekrestyében a szociális blokk.

A felújított templom megáldását 1999. november 28-án , Advent első vasárnapján végezte Dr. Paskai László bíboros, prímás, Esztergom-Budapesti érsek.

Sport Club

Cím: Vásártér u.13/b | Elnök:Styeczné Padányi Mónika
Szakosztályok
labdarúgó szakosztály – vezető: Török Endre
íjász szakosztály – vezető: Molnár György

Megalakulása: Több évtizedes múltra tekinthet vissza. Kisebb megszakításokkal a mai napig aktívan működik.

A club célja: A lelkes szurkolók szórakoztatásán kívül a lakosság sportolási igényeinek kielégítése. Az ifjúság sportra nevelése. A mozgás, a sportolás, az egészséges táplálkozás megismerése. Az egészséges életmód megszerettetése.

1 4 5 6 7 8