Böjti gondolat

A böjti fegyelemről

 

Egyéni önmegtagadásaink mel­lett vannak közös, kötelező for­mái is a böjtnek. Ennek rendjét külön is kinyomtattam, hogy egész nagyböjtben szem előtt tarthassuk azt. Eszerint Hamvazószerdán, Nagypénteken és minden nagyböjti pénteken kötelező a hústól való tartózkodás minden 14. életévét betöltött katolikus kereszténynek élete végéig. Ez alól csak az kap­hat felmentést, aki nem a saját asztalánál – pl. üzemi konyhán ét­kezik, és nincs vá­lasztási lehetősé­ge. Természetesen, ha választhatunk, ak­kor nincs felmentésünk. Felmentés esetén mindenképpen helyet­tesítsük valami más önmegtagadással a közös formát.

 

Ezenfelül Hamvazószerdán és Nagypénteken szigorú böjti napot is tartunk, azaz e két napon csak egyszer étkezünk kiadósan, és leg­feljebb még két másik alkalommal vehetünk magunkhoz kevés ételt. Ez vonatkozik  a 18 – 60 éves katolikusokra. E szigorú böjt alól csak a betegeknek van felmentésük. A más asztalánál való étkezés azonban nem ment fel a háromszori étkezés korlátja alól, hiszen a vendégség legfeljebb az étel fajtáját, de nem az étkezés mennyisé­gét, vagy számát határoz­za meg. Jó szívvel vállaljuk e fegyelmet, ne a kibúvót, hanem a megfelelő lelkületet keresve.

Természetesen egész időszak alatt kerüljük a zajos mulat­ságot, szóra­kozási alkalmat. Ne feledjük, hogy a televízió­ban vagy a világhá­lón megtekintett szórakoztató műsorok, vagy szórakoztató képes újságok sem segítik lelki elmé­lyülésünket. Vagyis nagyböjtben, különösen pénteken tréfákat hallgatni, vagy mulatságot nézni, vicclapokat olvasni lelkü­letében hasonló, mintha személyesen vennénk részt egy mulatságon. A cél azonban nem a mesterkélt szomo­rúság, hanem az elmélyülés, bűnbánat, és ezek nyomán a tiszta, lelki örömök. Mert mindennek megvan a maga ide­je.

Egyházi élet

Az egyházközség és a templom története

1716-ban a történelmi körülmények tették lehetővé, hogy sok-sok évtized után újra megalapíthatja a római katolikus egyház a süttői egyházközösséget. Az első plébános Wilhelmo Welche volt. Jelenlegi plébánosunk: Tóth Bertalan, Süttő, Piszke és Lábatlan plébánosa.

Szent Ilona kápolna
A Kálvária domb elején, a Calvinische Friedhof (ma Vásártér) felett magasodik.
1748-ban Seel Ádám plébános kőből épült kápolnát emeltetett a süttői lakosok áldozatkészségéből, Szent Ilona tiszteletére. Majd 1755-ben történik róla említés, miszerint a 6 Stációból álló kálvária mellett kápolna épült.


80 év elteltével már csak üresen álló romos épületként említik. Gelsei Bíró Ferenc plébános újíttatja fel 1834-ben, és az ekkor már 12 stációt is kijavíttatja.

A következő időszakban nem megfelelő kőalap és a szakszerűtlenül javított tető miatt tovább romlik.
Nagyarányú gyűjtés után, megnagyobbítva, 1856-ban új alapon építette fel Lachmayer Ferenc kőfaragó mester.
A toronyba két harang került, a nagyobbikat , a 110 font súlyút, Bécsújhelyen Hilfer Ignác műhelyében öntötték, a kisebb 70 fontosat Lachmayer adományozta.

Ekkor kerül a Girgl Alajos által festett oltárkép a kápolnába, amely Szent Ilonát ábrázolja, kezében a feszülettel.

A kápolna falán egy márványtáblán a következőket olvashatjuk: “Der Fromme Chrilieusum zu EhrenderHelena , MDCCCLVI.”
Az első világháború ezeket a harangokat sem kímélte meg. Újra csak 1925-ben kondulnak meg, újraöntésük után.
A második világháborúban a tető megsemmisült, a tornyot ellőtték, ablakok, ajtó tönkrement.
Legutóbbi felújítása 2001-ben befejeződött. Ma régi szépségében látható.

Szent Lipót templom
1732-ben a régi kápolna kibővítését gróf Esterházy Imre hercegprímás kezdeményezi. Az átépítés során a szentély boltívesre készül, a hajó stukatúros, vakolt mennyezetű, tetőzete zsindely. Külön harangtornya nincs, a 3 harangja fából készült haranglábon van elhelyezve.

Felszerelése is teljes, van kórusa orgonával, két oltára, padjai, szószéke.


Az orgonát 1715-ben Eberhard Antal készítette Hainburgban. A nagyharangot 1746-ban Lissiack János öntötte Esztergomban, a másodikat Putere János Budán 1727-ben Öntötte. A harmadik évszám és felirat nélküli.

Az 1770-es években olyan rossz állapotba kerül az épület, hogy újjáépítése halaszthatatlan. Batthyány József hercegprímás utasítására teljesen lebontották, s új alapra készült el a templom 1778-ban.


A barokk stílusú templom fő méretei:

A torony magassága: ~23 m

A templom hosszúsága: ~32 m

Belső mérete: 28×11 m

Belső magassága: 12 m

Alapterülete: 300 m 2


A főoltár késő barokk stílusban, süttői vörös márványból készült. Koporsó alakú alsó asztalból emelkedik ki az oltárfal közepén a tabernákulum.
A főoltárkép Ausztriából származik, eredete homályba vész. Az olajjal festett vászonképen Szent Lipót felhőn lebegve látható, miközben két arkangyal, puttók segítségével emelik az égből jövő sugárnyaláb irányába.

A templom dísze a süttői vörös márványból készült keresztkút. Négyzetes alapon, ovális rajzú oszlop gyűrűjén, kettős árkád motívumsorral, rajta széles ovális barokk sormintás medence. A talpazaton gótbetűs felirat: “Im Jahr 1781”

1781-ben a torony négy oldalán vízóra szerkezetet helyeznek el, amely ebben a korban is drága ajándéknak minősül.
Az első világháború idején a harangokat hadicélokra elvitték. Csak 1925-ben kerülnek új harangok a toronyba, amelyeket Szlezák Antal Budapesten önti.

1944. december 24-én kezdődik a falu bombázása. A robbanó és gyújtó bombák hatására megsemmisül a tetőszerkezet nagy része, tönkremennek az ablakok is. A márvány főoltár felrobbant. 1945. március 27-én indul meg az ideiglenes helyreállítás. A templom megújítása azóta folyamatosan folyik, pl. 2004-ben készült el a sekrestyében a szociális blokk.

A felújított templom megáldását 1999. november 28-án , Advent első vasárnapján végezte Dr. Paskai László bíboros, prímás, Esztergom-Budapesti érsek.

“Süttői r. k. templom renoválására” Alapítvány

2543 Süttő, Templom tér 2.

1992-ben Süttő Község Önkormányzata és az Egyházközösség képviselőtestülete létrehozza a “süttői r.k. templom renoválására” alapítványt, amelynek feladata lett a felújítás pénzügyi fedezetének megteremtése.
Így kerülhetett sor 1996-ban a templom teljes felújítására.
A felújított templom megáldását 1999. nov. 28-án Advent első vasárnapján végezte Dr. Paskai László bíboros, prímás, esztergomi-budapesti érsek.