1716-ban a történelmi körülmények tették lehetővé, hogy sok-sok évtized után újra megalapíthatja a római katolikus egyház a süttői egyházközösséget. Az első plébános Wilhelmo Welche volt. Jelenlegi plébánosunk: Tóth Bertalan, Süttő, Piszke és Lábatlan plébánosa.
Szent Ilona kápolna
A Kálvária domb elején, a Calvinische Friedhof (ma Vásártér) felett magasodik.
1748-ban Seel Ádám plébános kőből épült kápolnát emeltetett a süttői lakosok áldozatkészségéből, Szent Ilona tiszteletére. Majd 1755-ben történik róla említés, miszerint a 6 Stációból álló kálvária mellett kápolna épült.80 év elteltével már csak üresen álló romos épületként említik. Gelsei Bíró Ferenc plébános újíttatja fel 1834-ben, és az ekkor már 12 stációt is kijavíttatja.
A következő időszakban nem megfelelő kőalap és a szakszerűtlenül javított tető miatt tovább romlik.
Nagyarányú gyűjtés után, megnagyobbítva, 1856-ban új alapon építette fel Lachmayer Ferenc kőfaragó mester.
A toronyba két harang került, a nagyobbikat , a 110 font súlyút, Bécsújhelyen Hilfer Ignác műhelyében öntötték, a kisebb 70 fontosat Lachmayer adományozta.
Ekkor kerül a Girgl Alajos által festett oltárkép a kápolnába, amely Szent Ilonát ábrázolja, kezében a feszülettel.
A kápolna falán egy márványtáblán a következőket olvashatjuk: “Der Fromme Chrilieusum zu EhrenderHelena , MDCCCLVI.”
Az első világháború ezeket a harangokat sem kímélte meg. Újra csak 1925-ben kondulnak meg, újraöntésük után.
A második világháborúban a tető megsemmisült, a tornyot ellőtték, ablakok, ajtó tönkrement.
Legutóbbi felújítása 2001-ben befejeződött. Ma régi szépségében látható.
Szent Lipót templom
1732-ben a régi kápolna kibővítését gróf Esterházy Imre hercegprímás kezdeményezi. Az átépítés során a szentély boltívesre készül, a hajó stukatúros, vakolt mennyezetű, tetőzete zsindely. Külön harangtornya nincs, a 3 harangja fából készült haranglábon van elhelyezve.
Felszerelése is teljes, van kórusa orgonával, két oltára, padjai, szószéke.Az orgonát 1715-ben Eberhard Antal készítette Hainburgban. A nagyharangot 1746-ban Lissiack János öntötte Esztergomban, a másodikat Putere János Budán 1727-ben Öntötte. A harmadik évszám és felirat nélküli.
Az 1770-es években olyan rossz állapotba kerül az épület, hogy újjáépítése halaszthatatlan. Batthyány József hercegprímás utasítására teljesen lebontották, s új alapra készült el a templom 1778-ban.
A barokk stílusú templom fő méretei:
A torony magassága: ~23 m
A templom hosszúsága: ~32 m
Belső mérete: 28×11 m
Belső magassága: 12 m
Alapterülete: 300 m2
A főoltár késő barokk stílusban, süttői vörös márványból készült. Koporsó alakú alsó asztalból emelkedik ki az oltárfal közepén a tabernákulum.
A főoltárkép Ausztriából származik, eredete homályba vész. Az olajjal festett vászonképen Szent Lipót felhőn lebegve látható, miközben két arkangyal, puttók segítségével emelik az égből jövő sugárnyaláb irányába.
A templom dísze a süttői vörös márványból készült keresztkút. Négyzetes alapon, ovális rajzú oszlop gyűrűjén, kettős árkád motívumsorral, rajta széles ovális barokk sormintás medence. A talpazaton gótbetűs felirat: “Im Jahr 1781”
1781-ben a torony négy oldalán vízóra szerkezetet helyeznek el, amely ebben a korban is drága ajándéknak minősül.
Az első világháború idején a harangokat hadicélokra elvitték. Csak 1925-ben kerülnek új harangok a toronyba, amelyeket Szlezák Antal Budapesten önti.
1944. december 24-én kezdődik a falu bombázása. A robbanó és gyújtó bombák hatására megsemmisül a tetőszerkezet nagy része, tönkremennek az ablakok is. A márvány főoltár felrobbant. 1945. március 27-én indul meg az ideiglenes helyreállítás. A templom megújítása azóta folyamatosan folyik, pl. 2004-ben készült el a sekrestyében a szociális blokk.
A felújított templom megáldását 1999. november 28-án , Advent első vasárnapján végezte Dr. Paskai László bíboros, prímás, Esztergom-Budapesti érsek.
